2011. augusztus 22., hétfő

Ha lehetne egy kívánságom, azt kérném, hogy minden nap arra ébredjek fel, hogy érzem a nyakamon a leheleted, az arcomon az ajkaid melegét, a bőrömön az ujjaid érintését…azt szeretném, hogy érezzem a szívverésed az enyém mellett, tudva, hogy mindezt csak melletted élhetem át.
akkor vagy igazán szerelmes,mikor a közelsége mindennél fontosabbá válik..
A boldogsághoz vezető út.. feléd vezet..! :)
talán a szerelem egy döntés.. az, hogy adunk egy esélyt valakinek, és nem rágódunk azon, hogy ad-e valamit cserébe.. vagy bántani fog-e.. vagy Ő-e az igazi..talán a szerelem nem csupán megesik velünk.. talán a szerelmet is választani kell.. talán..

2011. augusztus 18., csütörtök

Ha hülyeség van, akkor benne vagyok...
Ha csavarogni kell, én ott vagyok...
Ha buli van, akkor nagykorú vagyok...
Ha a szívem kéne, az már másé...
Ha valami kell, megszerzem...
Ha valakit szeretek, azért bármit megteszek...
Ha a barátom vagy, mindig számíthatsz rám...
Ha beszólok, szólj vissza...
Ha szeretlek, az nem hiába van...
Ha azt hiszed ismersz, tévedsz...
Ha azt hiszed boldog vagyok, tévedsz...
Ha azt hiszed vége, még korán sincs...
Ha egoistának tartasz, tudd én tisztában vagyok a hibáimmal...
Ha választani kell, tedd azt...
Ha szólni akarsz, mond ki...
Ha kicseszel velem, visszakapod...
Ha azt hiszed haragszok, az a baj h nem tudok...
Ha azt hiszed ráérek, nincs időm még annyi se...
Ha lehet veled hülyülni, bírlak...
Ha nem megy, kár erőlködni...
Ha azt hiszed érdekel a pénzed, jó nagy hülye vagy...
Nincs mitől félned. Csak azt veszítheted el, amit el kell veszítened. És jobb, ha minél előbb megszabadulsz tőle, mert minél tovább marad, annál erősebbé válik. [Osho]

2011. augusztus 17., szerda



 
Meglát. Megkíván. Megismer. Megszeret. Veled van. Érez. Tervez. Gondolkodik. Megszokja. Hozzánő. Veszekszik. Kibékül. Rájön. Nem érti. Veszekszik. Gondolkodik. Veszekszik. Nem érti. Szakít. Kibékül. Rájön. Nem látja be. Szomorkodik. Kibékül. Megszokja. Veszekszik-veszekszik-veszekszik. Szakít. Kinevet. Kibékül. Azt hiszi. Veszekszik. Megaláz. Szakít. Rájön.
SZERET. Elkésik. Véget ér..
Nekem nem kell többé, nem kell más, hogyha így nézel rám. Másnak láthatatlan voltam, mégis látsz. Nekem nem kell többé boldog dal, hogyha nem rólunk szól..
- Mi az, hogy igazi?Azt jelenti, hogy van bennem valami, ami zúg és kiáll belőle egy fogantyú?
- Az, hogy igazi, az nem azt jelenti, hogy milyennek csináltak. Az, hogy igazi vagy, az csak úgy, váratlanul történik veled. Amikor egy gyerek hosszú-hosszú ideje szeret téged magadat, akkor attól leszel igazi.
- Nem fáj az?
- Néha fáj. De ha igazi vagy, akkor nem törődsz vele, hogy fáj.
- Hogy történik ez? Hirtelen? Úgy, mint amikor felrántanak a földről? Vagy apránként?
- Nem hirtelen történik csak történik. Lassan. Soká tart. Ezért nem szokott megtörténni olyanokkal, akik könnyen eltörnek, vagy elszakadnak. Mire igazi leszel, addigra rendszerint már majdnem az egész szőröd lekopott a sok szeretettől és simogatástól, amit kaptál, és a fél szemed is kiesett már, és minden ízületed lötyög.
De ha igazi vagy, akkor már nem tudsz csúnya lenni, legfeljebb azok szemében, akik úgyse értenek semmit

Néha igenis önzőnek kell lenni... mert nem lehet úgy élni, hogy senkit ne bánts meg, de közben mégis valóra váltsd az álmodat.

Ich liebe Dich, Dich, Dich so wie du bist
Egal wie schwer, wie schwer, das Leben manchmal ist.
Ich bin zu verträumt um klar zu sehen,
du wirst eines Tages vielleicht gehen
Doch ich weiß ganz sicher, die Zeit die bleibt nicht steh’n. 

~ Szeretlek téged, téged, téged olyannak amilyen vagy,
Mindegy, milyen nehéz, milyen nehéz az élet néha..
Túl álmodozó vagyok, hogy tisztán lássam,
te egy nap talán el akarsz menni.
mégis egészen biztosan tudom, az idő, ami marad, nem áll.

Heinrich Heine: Bánat

Tudod mi a bánat?
Várni valakit ki nem jön el többé,
Eljönni onnan, hol boldog voltál,
S otthagyni szívedet örökké!

Szeretni valakit, ki nem szeret téged
Könnyeket tagadni, mik szemedben égnek,
Kergetni egy álmot, soha el nem érni
Csalódott szívvel mindig csak remélni!

Megalázva írni egy könyörgő levelet
Szívdobogva várni, s nem jön rá felelet,
Szavakat idézni, mik lelkedre hulltak
Rózsákat őrizni, mik elfakultak.

Hideg búcsúzásnál egy csókot koldulni
Mással látni meg őt és utána fordulni.
Kacagni hamis lemondással,
Hazamenni, sírni könnyes zokogással.

Otthon átkönnyezni hosszú éjszakákat
S imádkozni,
Hogy Ő sose tudja meg
Mi is az a bánat.

A szív gyorsan elárulja önmagát,
De mást lát a két szemem,
Messze túl a könnyeken
Hogy még mindig te vagy a mindenem.

Ha azt kérdezné tőlem most valaki,
Mondjam meg mit jelentesz nekem?
Tán büszkeségből azt felelném,
Semmit, csak múló szerelem.

Elmegyünk majd egymás mellett,
S a két szemed rám nevet
Kacagva köszöntelek én is,
De hangom kissé megremeg.

Mosolygok az utcasarokig
Aztán, hogy elfordulok
Fáradt szememhez nyúlok
S egy könnycseppet elmorzsolok.

A válás mindig nehéz,
De rosszul ítélsz,
Nem bántam meg
Bárhogy is volt, nem bántam meg.

Szívemben mindig lesz egy hely emlékednek
Elfelejtem azt, hogy rossz vége lett
És csak az maradsz,
Ki engem boldoggá tett.

Elmentél tőlem kedves,
S én hagytam, hogy menj csak el
Hiába lett volna minden,
Ki menni akar, engedni kell.

Mosolygott hozzá az arcom,
De mögé, már senki sem néz,
Játszani a közönyös embert,
Most látom csak mily nehéz.

Ha azt kérdezné most tőlem valaki
Mondjam meg, mit jelentesz nekem?!
Egy pillanatra zavarba jönnék,
S nem tudnék szólni hirtelen!

S nagy sokára mondanám halkan
Semmiség, csupán az életem,
S nem venné észre rajtam senki sem,
Hogy könnyes lett a szemem!