Sok ember volt, ki nem érdemelt meg,
Sok hazug, álszent, kiket barátnak neveztem.
Nem az számít már nekem,
Hogy ki az ki bánt, ki nem szeret.
Arra figyelek már csak,
Hogy szeressem, kik fontosak.
S remélem már nem kell senkiben csalódnom,
Mert bízok, bízok, de ezt csak a jövőtől várhatom.
Figyelj, kérlek, ne bánts többé,
Nem tudok megbocsátani örökké..!
Hagyj már békén, ne kommentálj,
Senki sem kérdez, akkor ne dumálj!
Én is megtehetném, mégis csak magam védem,
De nem vagyok patkány, hogy ezt így intézzem..!
Szeretnék elveszni szemeid tükrében,
Szeretném látni magam gyönyörű szemeidben.
Szeretném látni bennük a szerelmed,
Szeretném csak csodálni csendesen.
Szeretnék ott lenni melletted,
Szeretném hallani, hogy szíved csakis értem ver.
Szeretném érezni ölelésed melegét,
Szeretném hallani fülembe súgott szép meséd..
Szeretnék szuszogásod nyugalmától elaludni,
A tudattal, hogy soha nem fogsz elhagyni..
Most olyan jó minden, bár így maradna,
Most olyan szép minden, bár nem változna.
Most olyan jó, hogy te meg én,
együtt vagyunk az álmok szigetén.
Most olyan nyugodt minden,
mintha nem lenne sose gond, te meg én,
Most olyanok vagyunk, mint a kapcsolatunk elején,
Bár sok mindent megértünk, együtt, csak te meg én,
S talán soha senki nem állhat közénk.
Én ezt kérem, s kérlek segíts, mert szeretlek,
S félek, elveszthetlek én...
Ha azt mondod, hogy szeretsz, akkor miért nem tudsz őszinte lenni?
Akkor nem kéne ennyiszer pofára esni..
Elhiszek mindent, ami szép és jó,
de nem érdemlek mást, csak hazug szót..?!
Ha játszani akarsz csak velem, kérlek szólj.!
Ne mondd, hogy szeretsz, ha utána a képembe hazudozol..!
Nem az a baj, hogy mész, hanem az, hogy mondd..!
Miért fáj elmondani az igazságot?
em kérek sokat, csak a pár között ezt az egyet:
Ne hazudj, ne hazudj kérlek a szemembe..!
Fájdalmat okozni könnyű.. néha elég egy szó, vagy csak egy pillantás.. De néha a csönd is ugyanúgy fáj.. Megsebez.. És semmit sem tehetsz..
Mindig büszke voltam ránk.
Azon kívül, hogy te vagy mindenem,
büszke voltam a kapocsra, mely összeköt bennünket.
Arra is, hogy sosem hazudunk,
hogy egymáshoz mindig őszinték vagyunk.
Hogy az évek múltával öregszünk,
de egymást még mindig ugyanúgy szeretjük.
Büszke voltam, hogy nincsenek titkaink,
hogy egymás mellett állunk akkor is, ha nincs semmink.
Hogy megvédjük egymást minden bajtól,
hogy ott vagyunk, ha az élet minket túlhajszol.
Hogy egymásban leljük fel a világot,
hisz nincs fontosabb nekünk a világon..
Akkor most minden szavad hazug volt?
Minden "szeretlek" hamis volt?
Minden "igen" nem volt?
Az egész csak játék volt..?
Bár tudnám mért gondolok folyton rád.
Sok hazug, álszent, kiket barátnak neveztem.
Nem az számít már nekem,
Hogy ki az ki bánt, ki nem szeret.
Arra figyelek már csak,
Hogy szeressem, kik fontosak.
S remélem már nem kell senkiben csalódnom,
Mert bízok, bízok, de ezt csak a jövőtől várhatom.
Figyelj, kérlek, ne bánts többé,
Nem tudok megbocsátani örökké..!
Hagyj már békén, ne kommentálj,
Senki sem kérdez, akkor ne dumálj!
Én is megtehetném, mégis csak magam védem,
De nem vagyok patkány, hogy ezt így intézzem..!
Szeretnék elveszni szemeid tükrében,
Szeretném látni magam gyönyörű szemeidben.
Szeretném látni bennük a szerelmed,
Szeretném csak csodálni csendesen.
Szeretnék ott lenni melletted,
Szeretném hallani, hogy szíved csakis értem ver.
Szeretném érezni ölelésed melegét,
Szeretném hallani fülembe súgott szép meséd..
Szeretnék szuszogásod nyugalmától elaludni,
A tudattal, hogy soha nem fogsz elhagyni..
Most olyan jó minden, bár így maradna,
Most olyan szép minden, bár nem változna.
Most olyan jó, hogy te meg én,
együtt vagyunk az álmok szigetén.
Most olyan nyugodt minden,
mintha nem lenne sose gond, te meg én,
Most olyanok vagyunk, mint a kapcsolatunk elején,
Bár sok mindent megértünk, együtt, csak te meg én,
S talán soha senki nem állhat közénk.
Én ezt kérem, s kérlek segíts, mert szeretlek,
S félek, elveszthetlek én...
Ha azt mondod, hogy szeretsz, akkor miért nem tudsz őszinte lenni?
Akkor nem kéne ennyiszer pofára esni..
Elhiszek mindent, ami szép és jó,
de nem érdemlek mást, csak hazug szót..?!
Ha játszani akarsz csak velem, kérlek szólj.!
Ne mondd, hogy szeretsz, ha utána a képembe hazudozol..!
Nem az a baj, hogy mész, hanem az, hogy mondd..!
Miért fáj elmondani az igazságot?
em kérek sokat, csak a pár között ezt az egyet:
Ne hazudj, ne hazudj kérlek a szemembe..!
Fájdalmat okozni könnyű.. néha elég egy szó, vagy csak egy pillantás.. De néha a csönd is ugyanúgy fáj.. Megsebez.. És semmit sem tehetsz..
Mindig büszke voltam ránk.
Azon kívül, hogy te vagy mindenem,
büszke voltam a kapocsra, mely összeköt bennünket.
Arra is, hogy sosem hazudunk,
hogy egymáshoz mindig őszinték vagyunk.
Hogy az évek múltával öregszünk,
de egymást még mindig ugyanúgy szeretjük.
Büszke voltam, hogy nincsenek titkaink,
hogy egymás mellett állunk akkor is, ha nincs semmink.
Hogy megvédjük egymást minden bajtól,
hogy ott vagyunk, ha az élet minket túlhajszol.
Hogy egymásban leljük fel a világot,
hisz nincs fontosabb nekünk a világon..
Akkor most minden szavad hazug volt?
Minden "szeretlek" hamis volt?
Minden "igen" nem volt?
Az egész csak játék volt..?
Bár tudnám mért gondolok folyton rád.
Bár minden éjszaka mellettem aludhatnál.
Bár értenéd, hogy hiànyzol.
Bár füledbe súghatnám az álmom:
Maradj velem, amíg élek,
Ne tégy mást, csak szeress kérlek!
Akarom, hogy szeress,
Hogy veled boldog legyek.
Hogy boldoggá tegyelek,
Szívem azért szeret.
Ölelj át, arra vágyom,
Rád akár évekig várok,
Csak soha ne legyen vége,
Ez a történet végtelen lehet..
Szeretlek, mint még soha senkit,
Szeretlek, ahogy téged nem tud senki.
Szeretlek, sokáig vártam rád,
Szeretlek, s te sem szerethetsz soha mást,
Mert az fájna, mint eddig semmi,
S földre hullnának szívem darabjai.
Hát maradj velem, amíg élek,
Ne törd össze remegő szívemet.!
L: -Ne vedd el ezt tőlem..
F: - Mit?
L: - Azt, hogy biztonságban érzem magam a karjaidban..
A szívem csak egy módon nyitható. Van egy dallam, amire bármikor kitárul. Ez a szívdobbanásod..
Megtanítottál szeretni.
Megmutattad hogy nem lehet feledni.
Megtanítottál vágyakozni,
S eközben is csak reménykedni.
Megterveztük együtt a jövőnket,
Veszekedtünk,s volt,hogy elvesztettük fejünket.
Bármi baj ért,egymást el nem feledtük,
Bármi gond volt,egymást mindig szerettük..
A legszebb érzés ha karjaidban alhatok,
A legszebb érzés ha nálad megnyugodhatok.
A legszebb érzés ha csókoddal ébresztesz,
A legszebb érzés ha az első szavad: szeretlek.
A legszebb érzés ha láthatom szemeid,
Mert tudom, hogy senki másra nem nézel így.
A legszebb érzés ha fogod a kezem,
Mert tudom, hogy karod megvéd engem.
A legszebb érzés, ha tudom, hogy szeretsz,
Mert addig velem te is boldog lehetsz.
Megismertem valakit, majd megszerettem.
Kihúzott a fájdalomból, melybe magam futottam bele.
Átölelt, s akkor megszűnt a világ,
mondd, hányszor mondtam, hogy felejts el minden hibát?!
Szeress, mert szeretlek.
Ölelj, mert jó nekem.
Csókolj, mert ezért élek,
s én csókollak mert mindhalálig szeretlek...
Elhiszem, hogy szeretsz, elhiszem, hogy hiányzom.
Elhiszem, amit mondasz, elviselem a hiányod.
Elviselem, mert szeretlek, s mert te is engem.
Fájdalmas néha, de ez a világ rendje..
Fáj a fejem, fáradt vagyok,
Gondolkodnék, de nem tudok..
Egy személy jár a fejemben,
kit mindennél jobban szeretek.
Úgy hiányzik, pedig tegnap is láttam,
Hiánya megöl, majd meghalok utána..
Tudom, nehéz megérteni néha, hogy mit érzek,
De csak egyszer szeress így te is valakit és megérted..
Több mint fél éve az enyém, csak az enyém vagy,
Soha ne hagyj el, mert a szívem csak érted dobban..
A szeretetnek nem az a lényege, hogy milyennek kéne lennie a másiknak, hanem az, hogy milyen..
Már alszol, de remélem rólam álmodsz. Valami szép mesét, amiből egyszer valóság is lehet. Álmodd meg édesem. Veled együtt igazán boldog leszek. Most megyek és én is álmodok valamit. Amiből valóság lesz. Alszom, és közben rád gondolok, nagyon fontos vagy, remélem tudod. Ha most ott lehetnék, őrizném álmod, és az sem álom lenne, hogy veled vagyok.
Minden egyes könnycseppel közelebb vagy a szívemhez..
Köszönöm a létezésed, a csókokat, s hogy ölelsz,
köszönöm, hogy vagy nekem, s azt is, hogy szeretsz.
Köszönöm, hogy szerethetlek, köszönöm, hogy szeretsz,
s ne feledd: a világon mindennél többet érsz nekem.
Ha szeretsz valakit, sírnod is tudnod kell, mert bárkinek szól, azzal csak közelebb kerülsz a szívéhez, mert látja, hogy érezni is tudsz, s nem gondolja többé azt, hogy érzéketlen vagy..
Ölelésed védelmet nyújt a viharban,
Szavaid megvigasztalnak, ha csalódok a barátaimban.
Gyengéd érintésed elfelejteti velem a gondjaimat,
Forró csókjaid eljuttatnak egy más dimenzióba.
Ha füledbe súghatnám altató mesémet,
Hidd el, akkor még boldogabb lenne életem!
Legszívesebben csak sírnék, amíg van könnyem. Nem az, hogy csalódtam.. Csupán megbántottan, kábultan, meggyötörten összetörtem…
Szemem előtt a szemeidet látom, hogy veled lehessek, a pillanatot várom..
Hazug szavak, néma ábránd-
ez volt csak, semmi más.
S hogy szerettelek valaha-
ezt is csak álmodtam..
